Örökfogadalmat ünnepeltek Szent Ferenc Kisnővérei


 

Mészáros Judit Ráhel nővér és Szász Csilla Rita nővér Sebők Anna Mónika nővér elöljáró kezébe tették le örökfogadalmukat Miskolcon, a Mindszenti-templomban október 28-án, azon a szentmisén, amelyet Ternyák Csaba egri érsek mutatott be.

A két nővér és a közösség meghívására eljött az ünnepre Német László nagybecskereki megyéspüspök, Mohos Gábor, a Katolikus Püspöki Kar titkára, ferences, jezsuita szerzetesek, Szent Ferenc Kistestvérei közössége és a miskolci papság képviselői és eljöttek a városban működő Szeretet Misszionáriusai, a Ferences Szegénygondozó Nővérek és a görögkatolikus nővérek képviselői is. Szent Ferenc Kisnővérei és barátaik kórusa működött közre a szentmisén, amelyen az egyik nővér a szertartás folyamatának magyarázatát olvasta fel a hívek tájékoztatására.

 

 

– A papok és a szerzetesek életre szólóan kötelezik el magukat Jézus Krisztus és az ő egyházának szolgálatára. Ez történik két nővérünk életében is, akik a mai napon örökfogadalmat tesznek és az örökfogadalomban véglegesen elkötelezik magukat Jézus Krisztusnak – mondta szentbeszédében az érsek. – Ők is úgy vannak, mint ahogy Szent Péter apostol volt, aki mikor látta az Urat a vízen, kilépett, és elindult felé a vízen járva. Titeket is arra hívott a Mester, hogy lépjetek ki, és ti az ő szavára kiléptetek a bárkából és elindultatok őfelé. De azt is tudjátok, hogy nélküle elsüllyednénk. Ő azonban, amikor elbizonytalanodunk, vagy elbátortalanodunk, kinyújtja kezét és azt mondja, kishitű, miért kételkedtél? Felkarol bennünket, magával visz és átmelegíti szívünket, úgy, mint ahogy a mai liturgia átmelegíti, úgy, mint ahogy az Énekek énekének a csodálatos szavaiban hallottuk, amikor valaki keresi a kedvesét. A nővérek keresték a kedvesüket, keresték a világban, de az igazi kedvesüket Jézus Krisztusban találták meg.

 

 

Ez a két nővér annak a csodálatos példája, hogy az Úristen ma is titokzatos módon megszólítja az embereket a szívük mélyén. Megszólít és hív. Ők elmondhatják, hogy Krisztus magával ragadott engem. A Krisztushoz való tartozás a szerzetesi élet lényege. Ebben fogalmazható meg minden. Ez teszi érthetővé azt, hogy mi mindenről lemondanak a nővérek. Mert mindent, Szent Pálhoz hasonlóan lényegtelennek, kevésbé fontosnak, elhanyagolhatónak, szemétnek tartanak ahhoz képest, hogy Krisztushoz akarnak tartozni. Azt kívánom a két, most örök fogadalmat tevő nővérnek, hogy a Krisztushoz való tartozásuk és hűségük mindig töretlen legyen, hogy a Vőlegényben találják meg igazi örömüket, és mindig tudják azt, hogy ki az, „akit szeret a lelkem”.

 

 

Majd az érsek megkérdezte a nővérektől: Akartok-e magányban és csendben, folytonosan imádkozva és felszabadító bűnbánatot tartva, alázatos munka és szent cselekedetek közepette egyedül Istennek élni? – Akarok – volt a válasz.

Az örökfogadalmat a két nővér az elöljáró, Mónika nővér kezébe tette le.

 

 

– Én… isteni sugalmazástól indítva az evangélium és Urunk, Jézus Krisztus nyomdokainak szorosabb követésére a te kezedbe, Mónika nővér, szilárd hittel és erős akarattal megfogadom, hogy életem egész idejében, tulajdon nélkül és tisztaságban élek… Egyszersmind ígérem, hogy Assisi Szent Ferenc reguláris harmadik rendje testvéreinek és nővéreinek Szent II. János Pál pápa által megerősített életformáját és reguláját Szent Ferenc Kisnővéreinek konstitúciója szerint hűségesen megtartom.

– Én pedig egyházunk és testvéri közösségünk nevében fogadalmaidat elfogadom, és ha ezeket megtartod, a Mindenható Isten részéről ígérem neked az örök életet – hangzott a válasz.

 

 

A két nővér az ígéret kezük által leírt szövegét az oltáron írták alá. Ezután a hagyományos formában folytatódott a szentmise. Az 1990-ben alakult, szerzetesközösség két új örökfogadalmas nővérrel gazdagodott ezen az ünnepen.

 

Szöveg:   Gróf Lajos     Fotók:   Fojtán László