Szent István ünnepe közös örökségünk

Szent István király ünnepe hazánk és az egyházunk közös öröksége. Államalapítónk, fiához, Imre herceghez írt intelmei pedig hozzánk, mai emberekhez is szólnak – mondta augusztus 20-án, az egri bazilikában tartott ünnepi szentmisén Ternyák Csaba érsek.

A főpásztor aláhúzta, a mai világban sok vezető, vagy éppen szülők, nem vállalják fel a rájuk bízottak lelki, szellemi irányítását. A társadalom számos problémája abból fakad, hogy sokan nem ismerik fel azt, hogy létezik objektív jó és objektív rossz is. Az erkölcsi relativizmus pedig rendkívüli károkat okoz.

A főpásztor ezután az evangélium gyakorlattá váltásának fontosságára hívta fel a hívők figyelmét.

Elmondta: Jézus azt mondja, hogy amennyiben csak hallgatjuk tanítását, de tetteinkben nem követjük, homokra építünk. Az épít sziklára, aki Jézus szavai szerint cselekszik. Ezért a hit kérdése nem elméleti, hanem nagyon is gyakorlati, a mindennapjainkról szól. Ahogy élünk, megmutatja, hogyan viszonyulunk Istenhez hétköznapjainkban. Az ateisták egész életüket arra téves feltételezésre építik, hogy Isten nem létezik, ez a gőgös ember magatartása. Mik a hit útján járó, botladozó ember, de bölcs ember kétségei között is azon van, hogy ne veszítsen el mindent élete végén.

Beszéde végén Ternyák Csaba Szent II. János Pál pápa 1991. augusztus 20-án, Budapesten elhangzott beszédéből idézett. A néhai egyházfő akkor azt mondta, a magyaroknak nem szabad elfelejteniük, hogy Szent István királytól Krisztus ismeretét tanulták meg. Ezért a régi ember életét elhagyva, Krisztushoz hasonlóvá kell válni. Ez Szent István öröksége.