Szent László ereklye – érseki mise a hejőcsabai templomban

 

Sedon László kanonok, plébános meghívására Kostyál László tállyai plébános elhozta Miskolcra a templomában őrzött Szent László csontereklyét, melynek jelenlétében szentmisét mutatott be szeptember 30-án dr. Ternyák Csaba egri érsek a hejőcsabai templomban.

– Jézus válasza a farizeusok kérdésére – hivatkozott a szónok a napi evangéliumra –: a legfőbb az Isten- és emberszeretet parancsa. Első szent királyaink bölcsessége, hogy olyan ideált állítottak a nép elé, mely alapján mindenki megtalálja, mi a legfontosabb az életében. A szeretet parancsa elfogadható, megnyugtató az ember számára. Szent István és Szent László azért tartotta fontosnak a keresztény hitet, hogy minden helyzetben helyt tudjunk állni.

 

 

Ma felértékelődik az együttműködés a közép-európai népekkel, elsősorban a lengyelekkel. Szent László magyar apa és lengyel anya gyermeke, a két nép barátságának ő a gyökere. Nyitrán halt meg, így a szlovákok is tisztelik, s mert ő alapította meg a zágrábi érsekséget (és a nagyváradit is), a horvátok is magukénak érzik.

 

 

Szent István a keresztény hitre térítette a népet, de a magyar kereszténység eszménye Szent László érdeme. Népünk általa kulturálódott bele a kereszténységbe. Prohászka Ottokár fogalmazta meg talán a legpontosabban Szent László jelentőségének lényegét: „A magyar eszmény Lászlóban lett kereszténnyé és szentté… A kereszténység ezentúl már nemzeti életté, a keresztény király a nemzet hősévé lett.” Szent László óta tehát mi magyar keresztények vagyunk, szükségünk van rá, hogy a saját értékeinket hozzátegyük az elődök hagyományaihoz – fejezte be beszédét az érsek.

 

 

Szöveg:  Gróf Lajos            Fotó:  Fojtán László