 Vízkereszttől, hamvazószerdáig tartó farsang, a bálok és a vidám összejövetelek időszaka. A keresztény liturgikus naptárban nem kötődik hozzá jelentős vallási ünnep, de nagyon gazdag néphagyományokra épül, amely vidékenként, tájegységenként hasonló, de mégis nagyon változatos. A farsangi báloknak mind a paraszti életben, mind pedig a városi polgárság körében komoly hagyományai voltak és vannak. Az első bált 1385-ben VI. Károly és Bajor Gizella esküvője alkalmából szervezték meg. Mai formájában a bál XIV. Lajos francia király uralkodása alatt terjedt el. Farsangnak, azt követő heteknek, igazi tartalmat az emberiség számára, a keresztény vallás adott. A keresztény farsang, a Kánai menyegző bibliai történetétől eredeztethető. Az esemény, az év azon időszakában történt, amelyikre a pogány farsangi idők is estek. Valószínű, hogy ezen időkben tartották a „menyegzőket” Kánaán szerte. Ami ez után történt, az már vallástörténelem. A keresztény ember lelki élete számára, nagyon is fontos időszak kezdetét jelenti a farsangot követő, hamvazószerdával beköszönő böjti- napok. Jézus Krisztus 4o napon át a hegyekbe vonulva böjtölt, így minden keresztény embernek ezen időszak a visszafogottságot, mértékletességet kell, hogy jelentse étkezésben, szórakozásban, viselkedésben. A mai kor embere, a szokások felelevenítésével inkább csak „játszik”, maskarázik, színes karnevál formájában idézi a régmúltat. Testben, lélekben lemeztelenedve, érthetetlen, vagy alig érthető múltbeli eseményeket, karneválok látványos külsőségeiben próbálja megélni. Ennek szellemében került megrendezésre 2009. január 31-én, szombaton, Dr. Ternyák Csaba egri érsek védnöksége alatt, Mándy Zoltán kanonok, pápai prelátus, a bazilika plébánosának főszervezésével Egerben, a Bartakovics Művelődési Központ díszteremében, az immár Egerben is hagyománnyá vált keresztény farsangi bál. Konferanszié Kovács Ottóné volt, a zenét Ircsik László szolgáltatta. A rendezvény kezdeti perceiben megjelent a meghívottak között Habis László polgármester úr, Szeleczki János alpolgármester úr kíséretében. Megtisztelő részvétüket azok nevében is megköszönjük, akik később érkezve a rendezvényre, nem találkozhattak velük. Mándy Zoltán atya, miután köszöntötte a bál résztvevőit, a házigazda udvariasságával vacsorához invitálta a bálozókat. A Szent József Kollégium konyhájának hideg-meleg tálai között válogathatott mindenki, ízlésének megfelelően. A kiadós vacsora után, a bál szórakoztató műsorát, a bazilika hittanos tánccsoportjának ír tánca nyitotta meg. Gyermekmese következett felnőtteknek, a Manók tánca - előadták a bazilika hittanosai. Szemerey László, bűvész, illuzionista lépett a színpadra. Első számaként, lángoló dobozból, egy aranyos kiskutyát rakott elénk sérülésmentesen, majd temperamentumos stílusával tessékelt színpadra néhány bálozót, mutatványainak segítőiként. Zeneszámok következtek. Berecz Szilvia, Bach-ARIOSO, Pergolesi-SICILIANO, Massenet-MEDITÁCIÓ műveket adta elő hegedűn, zongorán kísérte Bárány Csilla. Szólóének következett. Faludiné Majoros Zsuzsannától három műből hallottunk részleteket: Hammerschmidt - A CSÓK MŰVÉSZETE, Mozart- ANYÓKA, Gondolj rám- OPERAHÁZ FANTOMJA (részlet). Zongorán kísérte Bárány Csilla. Bele illett az est hangulatába Tanka Magdolna ropogós csárdásai, kellemes hangján előadott- szívet, lelket melengető- nótái. Nem elsőbálos táncosokként léptek a színpadra az Egres Néptánc Együttes tagjai. Táncukhoz illő ruházatuk, mozgáskultúrájuk, profik benyomását keltették nézőikben. Aesopus – RÓKA ÉS A HOLLÓ tanúságos történetét, a rímhányó Romhányi József által, téma és variációk alcímmel átírt versikéjét „papi” változatban adták elő: Mándy Zoltán atya /narrátor), róka szerepében Nagy Krisztián atya, aki Szabó László atya, mint fehér holló szájából próbálta négy variációban kiénekeltetni a sajtot! Senki nem lepődhetett volna meg, ha a műsorközlő, Berecz András mesemondó tanítványaként konferálja fel Bóta Zoltánnét, aki ízes székely nyelvezetében adta elő A TEREMTÉS TÖRTÉNETE SZÉKELY MÓDRA című meséjét. A rendezvény befejező, szórakoztató műsoraként- éjfélhez közeledve- a tombolahúzás következett. Darabszámban is, értékeiben is jelentős tombolákat, a következő intézmények ajánlották fel a rendezők részére: EGER MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATAL DEÁK FERENC RÓMAI KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉRSEKI SZENT JÓZSEF KOLLÉGIUM (LANCZKI PÉTER) CIB BANK EGER OTP BANK EGER EGRI KORONA BORHÁZ GÁL LAJOS PINCÉSZET EGER GÁL TIBOR PINCÉSZET EGER Az adományozók - ez úton is megköszönt ajándékai - segítették a rendezők azon szándékát, hogy a farsangi bál bevételét, a főplébánián rendszeresített hajléktalanok étkeztetésének segítésére ajánlották fel. Köszönet illeti azoknak a szorgos kétkezi munkáját, akik a rendezvény előkészítő munkálatait biztosították úgy, hogy a vidám est, csaknem hajnalig tarthatott: KOVÁCS OTTÓNÉ (NÓRA) NAGY KRISZTIÁN ATYA SZABÓ LÁSZLÓ ATYA BÓTA ZOLTÁNNÉ (RÉKA) |
