Ternyák érsek szentbeszédében utalt arra, hogy a szenvedés része emberi életünknek, de sokszor nem tudunk vele mit kezdeni. Őszinte ez a magatartásunk. Jézus is megretten a rá váró szenvedéstől, de rögtön hozzá teszi: ne úgy legyen, ahogyan én akarom, hanem ahogyan te Atyám. Ez a felfogás segít a szenvedés értékké formálásában.
Felidézte II. János Pál pápa alakját, aki tudta mi a szenvedés (gondoljunk súlyos betegségben töltött utolsó éveire). Eszünkbe juttatja Izaiás próféta sorait a szenvedő messiásról: fájdalmak férfija, aki elől sokan iszonyattal takarják el arcukat. Nos, ő írta, hogy az emberi szenvedés Krisztus szenvedésében érte el tetőpontját, de ezáltal új létrendbe került, mert összekapcsolódott a szeretettel.
A világ és az ószövetség logikája a szemet szemért, fogat fogért, amely az igazságot ebben a világban akarja elrendezni – fogalmazta meg a Főpásztor. Azonnal akar mindent megtorolni, megbüntetni. Ez a fajta igazságosság nem működik jól a világban, mert nem tud teljes lenni, nem tudjuk mindig a teljes igazságot.
Jézus szeretet logikája új dimenziókba helyezi a szenvedést, az örök élet távlatába kell helyeznünk tevékenységünket. Ebben a távlatban a szenvedés összekapcsolódik a szeretettel, így lesz belőle érték – állapította meg Érsek atya, majd folytatta, Isten világában semmi sem értéktelen. Szent Pál a kereszt bölcsességéről szólva ugyanezt mondja. Isten képes a selejtből értékeset előállítani, Ő a nagy „újrahasznosító”. A szenvedésből kegyelmi kincseket kovácsol. Szenvedéseink a keresztben nyerik el értelmüket.
A szentbeszédben idézte XVI. Benedek pápa erre az alkalomra írt üzenetének egy gondolatát: „Nem a szenvedés kiiktatása, nem a szenvedés előli menekülés üdvözíti az embert, hanem a képesség, hogy a szenvedést elfogadja, benne érlelődjön, és értelmet találjon benne a Krisztussal való egyesülés révén, aki végtelen szeretettel szenvedett”.
Szentbeszédében köszönetét fejezte ki mindazoknak, akik betegekkel foglalkoznak: orvosoknak, nővéreknek, és különösen a lelkigondozóknak, önkénteseknek, akik az egri kórházban Reskovits Miklósné vezetésével végzik szolgálatukat.
Végül újra idézte XVI. Benedek pápa betegek világnapi üzenetét: „Most, a papság évében gondolatom különösképpen felétek irányul, kedves paptestvérek, „betegek szolgálói”, jelei és eszközei Krisztus könyörületének, amelynek minden szenvedő emberhez el kell jutnia. Arra hívlak benneteket, kedves paptestvérek, hogy ne kíméljétek magatokat, amikor gondoskodtok róluk és vigaszt adtok nekik. A próbatételben lévő ember mellett töltött idő bőséges kegyelmeket hoz a lelkipásztorkodás minden más területén is. Végül hozzátok fordulok, kedves betegek, kérlek titeket, hogy imádkozzatok és ajánljátok fel szenvedéseiteket a papokért, hogy hűségesek tudjanak maradni hivatásukhoz, és szolgálatuk lelki gyümölcsökben gazdag legyen az egész egyház javára.”
