„Magyarországon az élettársi együttélések aránya még jóval alacsonyabb, a házasság még mindig első helyen áll az együttélési formák között. Ugyanakkor az együttélés, a papír nélküli családi életforma erkölcsi tartalmát illetően a társadalom többségének szemében már egyenértékűvé vált a házassággal. Míg korábban a nők a 20-as éveik elején férjhez mentek és gyermeket vállaltak, addig ma már sokan az élettársi kapcsolatot választják, s a gyermekvállalás is későbbre tolódott. Az 1970-es évek közepe után születettek általában nem akarnak házasságot kötni, a családalapításnál fontosabbnak tartják a képzettség megszerzését, az egzisztencia megteremtését.

A rendszerváltás óta több mint egyharmadával csökkent a házasságkötések száma. A Házasság Világnapját a nagycsaládos egyesületek kezdeményezésére kezdték el hazánkban is ünnepelni az elmúlt években.”

Szerencsen is február második vasárnapján az esti szentmise keretében Orosz István bekecsi görög katolikus parókus hirdetett igét a Kisboldogasszony templomban. A szentmise végén görög –és római katolikus helyi lelkipásztorok megáldották a házasok népes táborát. Ez a második alkalom, hogy megemlékeztek a házasság világnapjáról.

„A világnap szimbóluma egy férfit és egy nőt jelképező, gyertyára emlékeztető forma, amely azt fejezi ki, hogy a házastársi szeretet fényt áraszt a világra. A két embert egy szív köti össze, ez arra utal, hogy a szeretet forrasztja egységbe a házastársakat”.

Beszámolót összeállította: Kecskés László káplán