A tartalomból:

Beteg valaki köztetek? - Február 11. a Lourdes-i Szűzanya ünnepe egyúttal a betegek világnapja.  Elterjedőben lévő szokás, hogy ezen a napon templomainkban kiszolgáltatjuk a betegek szentségét a jelenlévő betegeknek és öregeknek.  Az Egri Hittudományi Főiskola rektora, Dolhai Lajos  jegyzetében arról ír, hogy a középkor óta utolsó kenetnek neveztük ezt a szentséget, mivel általában csak a haldokló, illetve életük végéhez közeledő betegeknek szolgáltatták ki. Sokan úgy gondolták, hogy a szentség célja a hívő ember felkészítése a „nagy útra” és az örök dicsőség állapotára. A II. Vatikáni zsinat óta hivatalosan a betegek kenetének nevezzük, ezért alkalmas pillanat a felvételére már az olyan időszak is, amikor a keresztény ember akár súlyos betegség, akár az öregkori gyengeségek miatt az életveszélynek még csak a kezdetén áll.

Ökumenikus imahét Egerben és Miskolcon - Szent Pál apostol megtérésének ünnepéhez kapcsolódva került sor idén is a Krisztus-hívők egységéért végzett ökumenikus imahétre. Az egri református templom adott otthont az első imaórának, ahol a liturgiát Kádár Zsolt református esperes vezette. Jelen voltak a különböző felekezetek püspökei, lelkipásztorai. A szentírási részek felolvasása után Ternyák Csaba érsek igehirdetése következett. A hét mottója idén Pál apostolnak a Korintusiaknak írt első leveléből vett idézet: „Nos, titkot közlök veletek: Nem halunk meg mindnyájan, de mindnyájan elváltozunk, hirtelen, egy szempillantás alatt, a végső harsonaszóra” (1Kor 15,51). Ternyák Csaba érsek a levél mondataira utalva kiemelte: Szent Pál az utolsó időkre irányítja a figyelmet. Jézus bebizonyította, hogy a halál nem az utolsó állomás – fogalmazott a főpásztor.

Lelki nevelés, személyiségformálás - Napjainkban negyvennégy fiatalember tanul az Egri Szemináriumban, így néhány év óta  ez az ország legnépesebb római katolikus teológiája. Balogh Gyula  rektortól azt is megtudtuk, hogy hat püspökségből érkeztek ide a jelöltek. Az egri, a Debrecen – nyíregyházi és a váci egyházmegyék mellett jöttek ide a nagyváradi, a rozsnyói, a munkácsi és a szabadkai  területről is. A rendszerváltás éveiben alakult ki ez a gyakorlat. A határon túliak azzal a céllal érkeznek ide, hogy magyar nyelven tanulják a teológiát és felszentelésük után visszatérnek szülőföldjükre. Szinte minden  évfolyamon tapasztalható létszámnövekedés. Jelenleg például az első évfolyamon nyolcan tanulnak, s közülük hatan  egri egyházmegyések, egyébként az Egri Főegyházmegyének huszonkét növendékét tartják nyilván.

A kincstár regényes története - Már sokszor leírták, hogy milyen regényes is a Gyöngyösi Kincstár története. Ez hazánk egyik legértékesebb egyházi gyűjteménye. Juhász Ferenc, a gyöngyösi Szent Bernát templom plébánosa, a kincstár igazgatója már a história újabb, néha abszurdba hajló fejezeteiről is beszámol.