Válasszon ablakméretet: Automatikus beállítás 800x600 1024x768

Hírszolgáltatás


Katolikus Világegyház

Erdélyi Katolikus hírportál

Főegyházmegyei Ifjúsági Iroda, Eger

Főegyházmegyei Könyvtár, Eger

Római  Katolikus Egyházi Gyűjtemény, Sárospatak

Szent Bertalan-templom Kincstára, Gyöngyös

Egyházmegyénk története Nyomtatás E-mail
Cikkek főoldala
Egyházmegyénk története
Oldal 2
Oldal 3
Oldal 4
Oldal 5
Oldal 6
Oldal 7
Oldal 8
Oldal 9
Oldal 10
Oldal 11
Oldal 12
Oldal 13
Oldal 14
Oldal 15
Oldal 16
Az egri püspökség alapítása

A főegyházmegye székvárosának, Egernek őskori történetéről, sőt kialakulásáról is viszonylag keveset tudunk. Természetföldrajzi adottságai a mai belvárost nem, de közvetlen környékét már az őskorban is alkalmassá tették emberi település kialakulására.

Az első magyarországi egyházmegye Esztergom székhellyel létesült, joghatósága alá valószínűleg az egri és a veszprémi püspökségek tartoztak, a gyulafehérvári püspökség, melynek joghatósága alá Erdély és a Partium tartozott, önálló egyházmegye volt, egészen addig, míg a később alapított kalocsai püspökség érseki rangra nem emelkedett. Általánosan ismert és elfogadott az a vélemény, hogy első királyunk éppen azért adományozta a Szent János evangélistáról elnevezett püspökség részére ezt a területet, mert az egyrészt saját birtoka, másrészt lakatlan volt, és az adományozás egyik törzs érdekeit sem sértette. Kevesebb azon kutatók száma, akiknek véleménye szerint Szent István bizonyára nem alapított volna püspökséget egy még lakatlan területen. A település és a püspökség első nyomait a várdombon kell keresnünk, amely nem volt kitéve a mocsaras talaj és a patak áradásai okozta veszélyeknek. Nem véletlen az sem, hogy éppen a vár területén találták meg egy Árpád-kori falu nyomait is a környéken csak ez a magaslat volt alkalmas emberi megtelepedésre.

Az egri püspökség Szent István általi alapítására IV. Béla király 1261-ben keletkezett oklevelének egy 1271-ből származó átirata a bizonyíték, amely a szent királyt nevezi meg a püspökség alapítójaként, és említést tesz arról, hogy az egyházmegye 1009-ben már bizonyosan megvolt. Ekkorra hétre emelkedett a magyarországi egyházmegyék száma. Mások - a fentebb már említett módon az esztergomi érsekség alapításával hozzák összefüggésbe, mondván, hogy minden érsekségnek rendelkeznie kellett legalább két szuffraganeus (a joghatósága alá rendelt) püspökséggel és ezek egyike csakis az egri lehetett. A hagyomány szerint Szent István király a várral szemközti "Királyszéke" nevű dombról személyesen figyelte a székesegyház építésének munkálatait. Erre vonatkozóan azonban nincsenek bizonyítékaink, az eddig talált legrégebbi építmény egy, a 10-11. század fordulójáról származó, feltehetőleg keresztelő kápolna alapja. Valószínű, hogy Eger harmadik püspöke, Buldus egyike volt azoknak, akik Szent Gellért püspökkel együtt haltak vértanúhalált 1046-ban. Első püspökeink nyugatról érkeztek ide, hozván magukkal azokat az építőket, akik a későbbiekben felépítették a várost. Így kerültek a XI. század közepén a környékére a Liége környéki vallonok, akiknek idetelepülését belga krónikák is megerősítik. Itteni jelenlétükre még ma is számos földrajzi név utal (Maklár, Nagytálya, Andornaktálya községek nevei, Egerben a Vallon utca, Tokaj-hegyalján pedig Tállya község). Egyes vélemények szerint a latin ager = föld kifejezésből ered a város neve, amelyet a vallonok közvetítésével kapott. A vallonok révén honosodott meg Tokaj-hegyalján és Egerben is a szőlőművelés.



Translate This Website

Kereső:

Dátum, névnapok

Ma 2014. 10. 24, péntek, Salamon napja van.
Holnap Bianka napja lesz.


Online

Jelenleg 28 vendég online

Szent István Rádió

Rádiónkat online is hallgathatja!

A rádió honlapjának eléréséhez
klikk a rádió logójára!

Online felhasználók

Jelenleg 28 vendég online

Statisztikák

Látogatók: 5653514

Bejelentkezés

Felhasználónév

Jelszó

Emlékezz rám
Elfelejtetted a jelszavad?
Még nincs azonosítód?
Készíts egyet