Az egri egyházmegyére is súlyos csapást mért a trianoni békeszerződés, melynek értelmében a rozsnyói egyházmegye majdnem teljes egészében a kassai pedig jelentős részben az ország politikai határain kívül rekedt, az itt maradt részek kormányzatával pedig ideiglenesen az egri egyházmegye lett megbízva. Ez az állapot több mint hetven évig tartott, mígnem a Szentszék 1993-ban véglegesen rendezte az egyházmegye határait.

Az egypárti diktatúra bevezetését követően, 1948 után Egerre nagyon sanyarú sors várt. A várost, mint az egyházmegye székhelyét a klerikális reakció fellegvárának kiáltották ki, ezt a helyzetet csak rontotta, hogy mind Mindszenty József bíboros, esztergomi érsek, mind Grősz József kalocsai érsek akadályoztatva (börtönben) voltak, püspökkari tisztségüket nem tudták ellátni, ezért Czapik Gyula egri érsek irányította a püspöki kar munkáját. Az iskolák 1949-es államosítása, majd a szerzetesrendek 1950-ben történt feloszlatása elemi erővel rengette meg a város társadalmi életét. A tanító rendeken kívül ferencesek, minoriták és szerviták működtek a városban a lelkipásztori szolgálatban, és a szegénygondozó nővérek végeztek szociális munkát. Az iskolák államosításáról szóló törvénynek esett áldozatul az Érseki Tanítóképző és az Érseki Jogakadémia is, 1949-ben került sor a felszámolásukra, jogutód nélkül szűntek meg. A Líceumban működő Érseki Nyomdát és Múzeumot állami kezelésbe adták át, a könyvtárat hosszú időre bezárták. Eredetileg szerzetesek tartották fenn mindkét kórházat, a Széchenyi utcában lévőt a Vincés apácák, a Markhot Ferenc utcáit pedig az irgalmasrendi szerzetesek. Ezeket is államosították.

A Líceum épületének államosítása, és a benne működő intézmények felszámolása után a debreceni Pedagógiai Főiskolát (amely az akkori Kossuth Lajos Tudományegyetem épületében működött) 1949-ben áttelepítették Egerbe.

Némi változás csak 1956 után történt, de Czapik Gyula érsek 1956-ban történt halála után az egri érseki szék állami hozzájárulás híján egészen 1969-ig betöltetlen maradt. Ekkor nevezték ki dr. Brezanóczy Pált, aki apostoli kormányzóként, majd. c. püspökként már korábban is irányította az egyházmegyét. 1972-ben bekövetkezett halála után 4 éven keresztül dr. Bánk József, 1978-tól 86-ig pedig dr. Kádár László töltötte be az érseki széket. Az egyházmegye és az egyházmegyei székhely életében gyökeres fordulat akkor következett be, amikor 1987-ben az érseki székbe dr. Seregély István került, aki az elmúlt évszázad legmarkánsabb egyénisége ezen a poszton, és 1990-től 2005-ig a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnöki tisztét is betöltötte. Az ő érseksége alatt került sor a többi között az egyházi intézményeknek otthont adó épületek visszaigénylésére, illetve óvodák, iskolák, kollégiumok, szociális és kulturális intézmények létesítésére az egyházmegye minden jelentősebb településén. Jelenleg a főegyházmegye és a területén működő szerzetesrendek négy óvodát, öt általános iskolát, négy gimnáziumot, nyolc kollégiumot, két gyermekvédelmi intézményt és négy idősek otthonát működtetnek. A nevelési - oktatási intézmények túlnyomó része a nagyobb településeken, Egerben, Miskolcon, Sátoraljaújhelyben, Mezőkövesden, Gyöngyösön és Jászberényben van. Egerben, Gyöngyösön és Sárospatakon nyilvános közgyűjteményekkel is rendelkezik az Egyház, és minden jelentősebb településen részt vesz a helyi közművelődési munkában. Az egyház intézményeinek működésben nagy szerepet vállalnak azok a szerzetesrendek, melyek folytatják a korábban kényszerűen abbahagyott tevékenységüket, de vannak újabb alapítású rendek is, melyek tagjai a hitoktatásban és a karitatív munkában tevékenykednek. 1993-ben került sor az egyházmegye határainak rendezésére is, területéből kialakították a Debrecen-Nyíregyházi Püspökséget, és kisebb határmódosításra került sor szomszédos egyházmegyék javára is. Ezzel egyidejűleg történt meg a Kassai Egyházmegye Magyarországon maradt részei egyházkormányzatának rendezése.

2000-ben Egerben kezdte meg működését a Magyar Katolikus Rádió, az evangelizáció új eszköze.

2007. március 15–én XVI. Benedek pápa elfogadta dr. Seregély István egy évvel korábban kelt lemondását, és dr. Ternyák Csaba érseket nevezte ki az Egri Főegyházmegye élére, akit 2007. június 9-én iktattak be új hivatalába.

Löffler Erzsébet