Ebben az időszakban tevékenykedett többek között az egri egyházmegye területén is Kelemen Didák minorita tartományfőnök, aki a miskolci és a nyírbátori rendházak alapítója, kanonizálását a rend mellett Batthyány Ignác erdélyi püspök, korábban egri kanonok is kezdeményezte. Boldoggá avatási eljárása ma is folyamatban van.

Telekessy 1715-ben bekövetkezett halála után gróf Erdődy Gábor lett Eger püspöke, aki már 1713-tól koadjutora (utódlási joggal felruházott helyettese) volt az idős püspöknek. Ő is kulcskérdésként kezelte az egri szeminárium ügyét. Erdődy nevéhez fűződik az irgalmasok és a trinitáriusok Egerben való letelepítése. Az irgalmasok támogatásával, illetve a kórház létesítésével a XVIII. századi egészségügy egyik úttörőjének nevezhető.

1726-ra felépíttette a város új barokk katedrálisát a Szent Mihály templom helyén. A kor egyik neves építészével, Giovanni Battista Carlonéval pedig megépíttette a püspöki rezidenciát. Vikáriusa, Foglár György alapította a jogi iskolát, a Collegium Iuridicum Foglarianumot. 1744-ben bekövetkezett halála után gróf Barkóczy Ferenc követte őt a püspöki székben, akit Mária Terézia 34 éves korában nevezett ki egri püspökké és Heves és Külső Szolnok vármegyék főispánjává. Főpapi méltóságában XIV. Benedek pápa 1745. május 10-én erősítette meg. Erdődy reformálta meg a szemináriumi oktatást. A hittudományi főiskola új, 1754-ben általa készített tanterve a Reformatio Scholae Episcopalis Agriensis volt, ebben megemelte a képzési időt is. Az egyetem alapításának terve is tőle származik. 1755-ben a Collegium Iuridicum Foglarianum épületében meg is kezdte a bölcselet oktatását. Barkóczy Ferenc nevéhez fűződik a püspöki nyomda alapítása is, ugyancsak 1755-ben, melynek termékei Európa-szerte ismertek voltak. Bőkezűen támogatta a minoriták templomának építését, Felsőtárkányban pedig az elpusztult karthauzi kolostor helyén felépítette a nazarénusok kolostorát. Mint főispán, felépíttette a vármegyeházát, mert a püspöki palota szűkösnek bizonyult a megyegyűlések számára.

Felsőtárkányban állott a Fuorcontrasti nevű kastélya, melyet, mint fényűző hajlamainak bizonyítékát, utóda, gróf Eszterházy Károly porig leromboltatott. Sajnos, a kastélyról csak néhány ábrázolás maradt fenn, egyik az irgalmas kórház ebédlőjében lévő lambérián, egy táblakép. 1761. június 13-án Mária Terézia az esztergomi érsekség élére nevezte ki.

Utódját, gróf Eszterházy Károlyt is fiatalon szentelték püspökké. Elsőként a váci egyházmegye élén állt rövid ideig, 1761. október 10-én nevezte ki a királynő egri püspökké. Szigorú, aszketikus életet élt, és tartózkodott minden fényűzéstől. Ezzel magyarázható, hogy az említett Fuorcontrasti kastélyon kívül elődje harsányi nyaralóját is leromboltatta. Az ő nevéhez fűződik azonban Barkóczy grandiózus tervének, az universitas épületének a megvalósítása 1762-82 között. Az egyetemet négyfakultásosra tervezte, a teológia, a filozófia, a jogtudomány és az orvostudomány oktatását kívánta itt megszervezni. Elődje már terveket is készíttetett Gerl József építésszel, ő azonban néhány hónapos együttműködés után Fellner Jakabbal kívánta a munkát folytatni, akivel már korábban is kapcsolatban állt, mivel az Eszterházy család tatai birtokain építész volt. Elkészíttette a nagyszerű épületet, megvásárolta szükséges felszereléseket, mindenek előtt ragyogó könyvtárat létesített, amelyet 1793-ban adtak át rendeltetésének. Gondja volt az épület művészi kidíszítésre, kitűnő festőket alkalmazott, a könyvtár freskóját Zach József és Kracker János Lukács (1778), a díszteremét Franz Sigrist (1781), a kápolnáét pedig Franz Anton Maulbertsch (1793) festette. A csillagvizsgálót Hell Miksa tervezte, a könyvtár bútorzatát pedig Lotter Tamás készítette. A könyvállványokon lévő reliefek Halblechner Vencel munkái. A híres győri kályhásmester, Mágner Károly szállította a cserépkályhákat.

Az egyetem működéséhez szükséges uralkodói engedélyt azonban nem kapta meg, annak ellenére sem, hogy az ő nevéhez fűződött az első magyar orvosi iskola felállítása. 1769. november 25-én szervezték meg Markhot Ferenc megyei főorvossal a Schola Medicinalis Agriensist az irgalmasrendiek kórházában. Az intézmény 1774-ig működött, nem kapták meg ugyanis a doktoráltatás jogát, így jelentkezők hiányában az iskolát be kellett zárni.

Eszterházy nevéhez fűződik még az Érsekkert díszkertté alakítása, a Szeminárium épületének és a püspöki rezidenciának bővítése. Ő építtette az Eger patak árvizeit megakadályozó völgyzáró gátat, a Posuerunt-ot is. Eszterházy egyik legnagyobb tervét, az új katedrális építését már nem tudta megvalósítani 1799-ben bekövetkezett halála miatt. Ő volt Eger utolsó püspöke.