Viszonylag kevesen tudják, hogy Pyrker érsek nemcsak a képzőművészetekben volt járatos, hanem maga is művész, mégpedig költő volt, számtalan német nyelvű lírikus és epikus költemény szerzője.

1847-ben bekövetkezett halála után V. Ferdinánd Lonovics Józsefet - eredetileg egri egyházmegyés papot - nevezte ki érsekké, ő azonban az 1848/49-es események folytán sohasem foglalta el az egri főpásztori széket. Alakját elsősorban az tette híressé, hogy Széchenyi István személyes jó barátja volt, többek között ezért a szabadságharc bukása után a győztes hatalom lemondatta. Még korábbi csanádi püspöki székétől is megfosztották.

Miután néhány évig üres volt az egri érseki szék, 1851. január 19-én Bartakovics Bélát iktatták be.

Az 1848-as polgári átalakulás, valamint a Bartakovics érsekkel történt megegyezés új fejezetet nyitott a város életében. Megszűntek a földesúri szolgáltatások, a város határában lévő szőlők saját tulajdonba kerültek, és az egyébként polgárias város jogi értelemben is a rendezett tanácsú városok sorába került. Ehhez nagyban hozzájárult az érsek itteni tevékenysége, a tudomány, az oktatás és a kultúra iránti elkötelezettsége. Megalapítója és gyarapítója volt az Érseki Líceumi Gyűjteménynek, amely a város első múzeumi kiállítása volt és a Líceum épületének első emeleti termeiben nyert elhelyezést. A plébániákról begyűjtötte a régi könyveket és iratokat és a Főegyházmegyei Könyvtárban helyezte el azokat. Saját könyvtárából öt és félezer kötetet ajándékozott a könyvtárnak, ezen kívül folyamatosan gyarapította azt az új kiadványokkal. Ő vásárolta meg a könyvtár számára Mikes Kelemen törökországi leveleit is.

Különösen sok gondot fordított az oktatásügy fejlesztésére, 1851-ben megalapította az Egri Főegyházmegyei Tanfelügyelőséget, 1852-ben idetelepítette az Angolkisasszonyok rendjét, akiknek segítségével megoldotta a leányok oktatásának és nevelésének problémáját, 1861-ben, pedig bécsi hozzájárulás nélkül újraindította az Érseki Jogakadémiát. Lelkesen támogatta papjai irodalmi munkásságát, különösen Tárkányi Béla költőét, akivel elvégeztette a Káldy-féle bibliafordítás korszerűsítését.

Utódát, Samassa Józsefet, aki 1804-ben bíborosi rangra is emelkedett, egész életében a rend és a fegyelem jellemezte. Szmrecsányi Lajos 1912 - től töltötte be az egri érseki széket, és hosszú, 1943-ig tartó működése során igen sokat tett a katolikus oktatásügyért.

A Líceum épületében nyomda és a Pyrker által alapított tanítóképző is működött, itt szerzett tanítói diplomát 1882-ben Gárdonyi Géza. Fokozatosan bővült az angolkisasszonyok intézete is, a felső leányiskola mellett gimnázium, polgári és tanítóképző is helyet kapott az intézményben. Az iskolavárosi jelleg megerősödése azért is fontos volt, mert jelentős számú tudós tanár telepedett meg Egerben, köztük a ciszterciek Szent Bernát Gimnáziumában tanító szerzetesek is.